Mester Endre professzor

Az első működő lézert 1960-ban Theodore MAIMAN készítette.

1965-ben jelentek meg a nagy teljesítményű lézerek, amik már képesek voltak átvágni a bőrt. (sebészeti lézerek)

1966-ban Mester Endre professzor a kis teljesítményű (lágy-lézerek) esetleges káros mellékhatásait kutatta és közben az ellenkezőjére jött rá, hogy a “lágy-lézer” az élő szervezetre “BIOSTIMULÁCIÓS” (serkentő) hatást fejt ki. 
Ez annyit jelent, hogy a sejtek, szövetek “lágy-lézerfénnyel “világítva gyorsabban képesek regenerálódni (pl. a sebgyógyulás felgyorsul). A lézerfény hatására új sejtek, szövetek, sőt új hajszálerek is képződnek. Emellett serkenti az immunrendszert és számos jótékony hatása van a szervezetre: pl. gyulladás és duzzanat csökkentő, fájdalomcsillapító, csökkenti az izomfeszülést, gyorsítja a hajnövekedést.

Az 1970–es évek végén egy magyar fizikusokból és orvosokból álló kutató csoport  rájött arra, hogy a jótékony“biostimulációs“ hatásoknál a lézerfény “polarizációjának” fontos szerepe van.

Mivel akkoriban a lézerek nagyon drágák és kis hatásfokúak, sőt az emberi szemre veszélyesek is voltak, ezért ez a kutató csoport létrehozott egy jóval olcsóbb és a szemre nem veszélyes “közönséges” lámpát, aminek a fényét polarizálták. Ez volt a mai polarizált fényű lámpák (pl. BIOPTRON lámpa) elődje. 

A következő 30 év fényterápiás sikertörténete bebizonyította, hogy a polarizált fény mennyire jó hatással van az emberi szervezetre.

A közelmúltban kifejlesztett félvezető lézerek azonban már nagyobb teljesítményűek, nagyobb hatásfokúak és olcsóbbak is, mint a polarizált fényű lámpák, de a szemünkre még mindig veszélyesek. 

Ezért több éves kutató munka és fejlesztés után 2012-ben Rózsa Károly (az MTA Doktora) egy olyan speciális “lágy-lézert” hozott létre, mely az emberi szemre már veszélytelen és így lehetővé tette, hogy a polarizált fényű lámpák helyett egy hatékonyabb, ÚJ LÉZERES FÉNYTERÁPIÁS eszköz kerülhessen az Ön kezébe.     
(Safe Laser 500, Safe Laser 150, Safe Laser 30)